Kodály módszere zseniális. … Minden jó zenélés az énekhangnál kezdődik.

Solti György
Concerto Budapest / Mozart-nap 1.

2023. március 5. 11.00-12.00

Nagyterem

Concerto Budapest / Mozart-nap 1.

Nyitókoncert

Mozart: 24. (c-moll) zongoraverseny, K. 491
Mozart: 38. (D-dúr) szimfónia, K. 504 („Prágai”)

Mihail Pletnyov (zongora)
Concerto Budapest
Vezényel: Takács-Nagy Gábor
Művészeti vezető: Keller András

Az ünnepelt zongoraművész, Mihail Pletnyov és a Concerto Budapest visszatérő vendégkarmestere, Takács-Nagy Gábor közösen idézik meg a Mozart-nap nyitókoncertjén a zeneszerző óriás két monumentális művét, a c-moll zongoraversenyt és a Prágai szimfóniát a Zeneakadémia Nagytermében. Mozart 1786. március 24-én fejezte be a 24. (c-moll) zongoraversenyt (K. 491), három héttel a 23. (A-dúr) zongoraverseny (K. 488) megírása után, közvetlenül a Figaro házassága című operája, és kevesebb mint másfél évvel a Don Giovanni (1787) megalkotása előtt. Az 1784–86-os évek alatt Mozart 12 zongoraversenyt komponált, ami e művek eredetiségét és kivételes minőségét tekintve elképesztő teljesítmény. Egyediségük nagyrészt a fúvós hangszerek kibővített szerepéből adódó hangzásvilágban és textúrában rejlik. Mozartot annyira megragadta a bécsi fúvósok nagy száma és képességei, hogy partitúráiban a fúvósokat különálló „hanganyagként” használta, amellyel szemben a zongora hangja állhatott, vagy amelyre a zongora a zenei párbeszédek játékában reagálhatott. Ebben az értelemben Mozart fafúvós hangszerelése a versenyműsorozatban kiemelkedő szerepet játszik; a fúvósok már nem egyszerűen a vonósokat kettőzik, hanem önálló „drámai személyiségként” jelennek meg. Mozart operáin kívül kizárólag a c-moll zongoraverseny zenekari hangszereléséről mondhatjuk el, hogy a kürtök, trombiták és üstdobok mellett a teljes fafúvós kar jelen van, az operák világát megidéző kiemelt, szólisztikus szerepben tündökölve. A Prágai szimfóniát Mozart a c-moll zongoraverseny megalkotásának évében, kifejezetten a prágai közönség számára komponálta, hisz Bécsben népszerűsége ekkortájt épp leáldozóban volt, Prágába viszont ünnepelt zeneszerzőként érkezett. Sikerét leginkább a Figaro házasságának köszönhette: „… itt ugyanis semmi másról nem beszélnek, csak a Figaróról, nem játszanak, nem fújnak, nem énekelnek és nem fütyülnek mást, mint a Figarót, nem néznek más operát, mint a Figarót és örökké csak a Figarót” – írja egyik levelében Mozart egy bécsi barátjának. Az 1787 januárjában bemutatott D-dúr (Prágai) szimfóniáját a Figaro egyik előadásával együtt Mozart maga vezényelte el Prágában, ahol a közel egy hónapos vendégeskedése alatt zongoraművészként és karmesterként is egyaránt fellépett. A szimfóniában a Figaro vígjátéki kalandozásainak megidézése mellett a szerző már a Don Giovanni érzéki és fájdalmas hangulatát is előrevetíti. Az expresszív játékmódjáról híres világsztár, Mihail Pletnyov egyedi Mozart-értelmezése és Takács-Nagy Gábor szuggesztív személyisége a Concerto Budapest érzékeny muzikalitásával együtt minden bizonnyal különleges élményben részesíti majd a Nyitókoncert hallgatóságát.

Rendező:

Concerto Budapest

Jegyár:

2 200 Ft